Gondolhatják hívők és nem hívők is, hogy kicsit elhamarkodott és optimista az a kijelentés, hogy Jézus már győzelmet aratott a sötétség erői felett, miközben a világ nem úgy néz ki, mintha egyáltalán nyerésre állana.
Akkor nézzük is meg, hogy kik állnak a két oldalon, ha egyáltalán létezik két oldal. Ehhez a kérdéshez azért hozzá érdemes tenni, hogy a hitetlenség nem csak azért probléma, mert nem figyelnek Istenre, de legalább akkora gondot jelent, ha nem vesznek hasonlóképpen tudomást a gonoszról. Pedig ez talán még nagyobb kockázatnak is tekinthető, de ennek ellenére senkit nem bátorítok a gonosz elleni küzdelemre, mert arra nincs esélyünk. Lehetőségünk és minden lehetőségünk arra van, hogy Istenhez tartozzunk, az Ő gyermekei legyünk. Mert Ő törekszik erre és nála van a hatalom és a dicsőség is, ha valaki a világban nyitott szemmel körülnéz. Egyébként is, erre vagyunk teremtve.
De kanyarodjunk csak vissza, hogy ki is győzött és miért is gondolhatjuk ezt?
Nem véletlenül a fényt szoktuk emlegetni, amit jézus hozott el a világba, annak reménytelen sötétségébe. Fel is tehetjük azonnal a kérdést, vajon a sötétség és a világosság milyen kapcsolatban is állnak egymással? A világosság, ami van, a sötétség nincsen. Itt be is fejezhetném az írásomat egy nagy pontot rakva a végére.
Mégis, hogyan győzheti le a világosság a sötétséget egyszer és mindenkorra? Hiszen fellángolhat egy szalmaszál, egy üstökös, de ki is alhat. Igen, de a láng nem nyom nélkül tűnik el. Az emberiség fejlődésével a tudományban, technikában, ha valamiről kiderül, hogy feltalálták, megoldották, még akkor is, ha sokáig ismeretlennek és megoldhatatlannak is látszott, igen gyorsan megfejtik több módon is azt a rejtélyt. Amerikába is egyszer kellett eljutni, majd visszatalálni, máris rengeteg követő lett és rutin utazás.
A sötétségben élőknek ismeretlen a fény, de ha egyszer megjelenik és híre elterjed térben és időben, akkor azt már nem lehet meg nem történtté tenni.
Jézus az a felragyogó égitest az emberiség történelmében, amit nem lehet többé már véka alá rejteni. Persze, ez nem mindenkinek tündöklő fény, vannak, akik nem is tudják, miről van szó.
Mi is lenne ez a ragyogás? Isteni bölcsessége, csodatételei, hatalma az ördögökön, a természeti erőkön és a betegségeken? A világot lenyűgözte, majd elfordította, amint mindezt elengedte és emberi testben, emberként végtelenül gyengén és védtelenül, de mindvégig szeretetben átengedte magát a balgák és gonoszok kényére, kedvére, ahogy tanította. Nem jogászkodott, nem folytatott igazságharcot, nem fitogtatta erejét és valódi hatalmát. Miként az aranylabdás focista a gyerekcsapatban, aki hagyja magát kicselezni, leszerelni és mellé rúgja a labdát. Ezzel a kiüresedéssel mutatta meg az utat az Atyához, aki mindenki számára elérhető ezen az úton (és csak ezen), nem pedig isteni természete miatt. Nem bölcsesség, nem erő, hanem éppen a ráhagyatkozás, gyengeség, szeretet. Mondjuk, mi az a gyengeség, amely az üldöztetésben, bántalmazásban is a szeretetben tud tartani minket? Miként Pál mondja, „Isten ereje az emberi gyöngeségben” (2Kor. 4.1.). A bölcsesség és erő, amiben ugyan nem vagyunk nagyon eleresztve, de a Szentlélektől megkapjuk, alapvetően arra kell, hogy magunktól és a világtól szabaduljunk meg és Jézust tudjuk befogadni és megvalósítani. Különben a világban bölcsek és erősek a diadalt hadvezérek csapatai élén, diadalív alatti bevonulásában látják. Jézust észre sem veszik.
De aki átéli életét, keresztútját, megéli az Ő példáját, járja az útját, annak ez örökre fény marad, mint, mikor belenézünk a lámpába a lekapcsolás előtt, annak lenyomata megmarad szemünkben.
Még, ha halványulna is az Ő fénye, akkor is, minden generációban támadnak követői, akik, ha szerényebben is, de egy apró kis üstökössel tudnak emlékeztetni rá, példáját megismételve saját keresztútjukon. Miként Jézus a feltámadással, az apró, követő, kis szentjánosbogarak is be tudják mutatni maguk Istentől kapott dicsőségét. A világ által meg- és átveretve, de a békében és a szeretetben kiteljesedve.
Ez a fény kiolthatatlan, mert mindig lesznek idők és lesznek emberek, akik Őt követve bejárják útját, mint gyufafejek, végigszaladnak az érdes pályán, hogy felragyogjanak.
2023. december
Be the First to Comment