Pályázati felhívás gyermekeknek és felnőtteknek.
Honnan az ötlet? Egy kedves testvérem kért meg, hogy a hagyományos kirándulásunkra hozzak egy felolvasnivalót hazánk erkölcsi megújulásával kapcsolatban. Ebből adódóan bukkantam rá II. Rákóczi Ferenc imájára, amit kedvcsinálónak meg is osztanék e hirdetmény után. Korábban is már találkoztam ismert és kevésbé ismert emberek imáival, amelyeket mindig nagyon elgondolkoztatónak tartottam. Nem érzem magam avatottnak a műfaj boncolgatásában, inkább, mint műkedvelő szeretném erre felhívni mások figyelmét is. A számtalan, jobban és kevésbé ismert kötött ima és velük kapcsolatos értekezések alighanem könyvtárakat tölthetnének meg, de itt most arra az imára gondolok, amelyek saját szavainkból épülnek, saját élethelyzetünkre, vágyainkra, problémáinkra alapulnak és esetleg nem annyira aktuális napi megoldandó dolgainkkal foglalkoznak csak, hanem egy hosszabb távon, életünkben jelenlévő és fontosnak tartható körülményekkel. Az évek során nekem is kialakultak rutinszerű imaszándékaim és ahogy elbeszélgettem erről néhány emberrel, nekik is vannak ilyen „saját” imái. Mi is ennek a jelentősége? Ha bizonyos gyakorisággal imádkozik az ember vagy csak elgondolkozik a saját dolgain, akkor egy idő után kikristályosodnak ügyek, gondolatok, amelyek állandó szereplői lesznek ezeknek az elmélkedéseknek. Felhívnám a figyelmet arra, hogy ez nem csak a hívők kiváltsága, bár akik imával nem találkoznak életvitelszerűen, azok talán már nem is jutottak el idáig az olvasásban. Ugyanis, életünk áttekintése, helyzetünk, vágyaink, problémáink, de örömeink rendszeres leltározása önmagában is igen tanulságos lehet és biztatok is erre mindenkit. De miért is kellene ilyesmiről beszélni, másokkal megosztani, miközben az ima az valóban egy intim szférája az embernek? Talán azért, mert ezek az imák nem csak magunknak, magunkért szólnak, szólhatnak. Ha csak az alább megosztott imát elolvassuk, nem gondolom, hogy hidegen hagyna bárkit és ne lenne érdekes akár egy hittől távolállónak is. A Mária Rádió egyik délutáni rovatában hallgatók telefonálnak be imaszándékaikkal. Eleinte úgy gondoltam, hogy ez számomra teljesen érdektelen. Néha azért belehallgattam ebbe a rovatba és megdöbbentem, mennyire is felületesen ítélkeztem. Egészen elképesztő, megható, nemes és igen értékes imaszándékokat lehet gyakran hallani. Olyanokat, amelyektől én is gazdagabbnak éreztem magamat.
A pályázat kifejezés talán nem túl jó, mert imában ugyan hogyan lehetne versenyezni, vetélkedni? Minden ima valószínűleg jó ima, mert ha nagyon egyszerű és nagyon közvetlen vágyakra is irányul, akkor is lehet fontos szerepe megfogalmazója számára. Azonban olyan imát értékelnék külön kiemelésre és megosztásra (akár szerzőjének neve nélkül, ha így kívánja), amely sokak érdeklődésére és imába foglalására lehet alkalmas. Miként a műalkotások közül is azok az igazán ütősek, amelyek minél több ember, minél közösebb és fontosabb dolgaival foglalkozik.
A pályázat azoknak szól, akik tudnak olyan vágyakat megfogalmazni vagy olyan hálát adni, ami sok ember számára lehet szintén érdekes vagy akár éppen különleges, amire senki se gondolna, pedig gondolhatna. A „bíráló bizottság” a jobbakat közreadja a híradó hasábjain, igény szerint akár név nélkül és szerzőiknek könyv ajándékkal ad további inspirációt.
2019. április
Istenkapcsolat és szeretet tanösvény
Be the First to Comment